Család és Hivatás – Rajzpályázat

A rendzvénysorozat keretein belül rajzpályázatot hirdetünk meg óvodás és általános iskolás korú gyerekek számára.

A pályázat célja a többrétű anyai szerep méltatása, fontosságának és jelentőségének hangsúlyozása.

A gyerekek figyelmének felhívása mi mindent is csinál a mai kor anyukája? (Helyt állni a családi szerepekben: mint a gyerekek anyukája, mint feleség, mint a háztartás, a kert körüli rend fenntartója, a munkahelyén dolgozó nő…) Valamint hogyan lehetett ez régen? (Lentebb néhány támpontot nyújtunk az elképzelésekhez versek formájában.)

A következő kategóriákban lehet a pályázatot benyújtani:

Óvodás korcsoport

Alsó tagozatos korcsoport

Felső tagozatos korcsoport

Minden kategóriában 3 helyezettet díjazunk.

A pályamunkákat A/4-es méretben, bármilyen színes vagy fekete technikát alkalmazva lehet elkészíteni. A hátoldalon a következő adatokat kérjük feltétlenül feltüntetni:

Az alkotó gyermek neve

életkora

csoportja/osztálya

(az intézmény neve, ha nem a JÉÁMK)

pedagógus neve vagy szülő elérhetősége

a kép címe

Pályázatokat kozármislenyi és/vagy a JÉÁMK intézményeibe járó gyermekektől várjuk!

A pályaműveket Ipacs Hajnal tanárnőnek kérjük eljuttatni, a kozármislenyi általános iskolába (Kozármisleny 7761 Alkotmány tér 53.), vagy a Diabelli Művészeti és Oktatási Alapítvány művészeti iskolájába (7761, Kozármisleny, Alkotmány tér 55.). Tel.: 06-70/254-1150

A postázott művek borítékjára kérjük ráírni a Tanárnő nevét és a „Születés hete – rajzpályázat” jeligét.

A beküldési határidő: 2011. április 27. szerda

Eredményhírdetés: 2011. május 6. péntek 10 órakkor a JÉÁMK Általános Iskola Közösségi termében.

Ipacs Hajnal

Ipacs Hajnal, textil művésznő, grafika tanárnő

Néhány támpont a pályázat témájához:

József Attila: Nem tud úgy szeretni

Nem tud úgy szeretni a világon senki

Mint az édesanyám tud engem szeretni.

Akármit kivántam megtette egy szóra,

Még a csillagot is reám rakta volna.

Mikor a faluban iskolába jártam,

Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.

El nem tűrte volna ő azt semmi áron,

Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.

Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,

Magát nem kimélte, csak értem aggódott.

Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében

Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.

Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,

Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.

Lássak a szemében boldog örömkönnyet,

Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

Létay Lajos: Édesanyám, mit segítsek?

Édesanyám mit segítsek?

Cukrot törjek? Hozzak lisztet?

Megpörköljem tán a kávét?

Elszaladjak hagymaszárért?

Neked száz és száz a dolgod,

míg ebédünk egybehordod;

míg az asztal megterítve,

csak te fáradsz, te s megint te!

Ámde én nem hagylak téged,

tétlen mint is nézhetnélek?

S épp ma van lám neved napja,

hát így üld meg, mosogatva?

Édesanyám, mit segítsek,

hogy ne fáradj, légy mind frissebb?

Megtennék én mindent érted,

minden gondtól kímélnélek.

Hogy vidáman élj sokáig,

s ifjan lásd meg unokáid.

Ismeretlen szerző: Szeresd édesanyádat

Ő az, aki halkan

Bölcsőd fölé hajol,

Ő az, aki neked

Altató dalt dalol.

Megmosdat, megfürdet

Megfésül szépen,

Tündér mesét mond

Lágy téli estéken.

Amikor beteg vagy

Ő az, aki ápol,

Két szemében mennyi

Aggódás, gond lángol.

Ő az, aki mindig

Imádkozik érted

Nincs, óh nincs határa

Nagy szeretetének.

Tele van a lelke

Érted égő fénnyel,

Ne bántsd meg őt soha

Engedetlenséggel.

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó

este mégis jó.

Apa mosdik, anya főz,

együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék

víznótát fütyül

bogárkarika forog

a lámpa körül.

A táncuk karikás,

mint a koszorú,

meg is hal egy kis bogár:

mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc,

táncol a plafon,

el is érem már talán,

olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék

messzire szalad,

mint a füst, elszállnak a

fekete falak.

Nem félek, de azért

sírni akarok,

szállok én is mint a füst,

mert könnyű vagyok…

Ki emel, ki emel

ringat engemet?

Kinyitnám még a szemem,

de már nem lehet…

Elolvadt a világ,

de a közepén

anya ül és ott ülök

az ölében én.

Bartos Erika: Anyák

Barnaszemű édesanyám

Úgy szólítom: Anyuka,

Anyukám a pocakjában

Hordott engem valaha.

Anyukámnak anyukáját

Úgy hívom, hogy Nagymama,

Süteményt süt, gombócot főz,

Messze száll az illata.

Nagymamának anyukáját

Úgy hívom, hogy Dédmama,

Dédmamának kertje is van,

Közepén egy fügefa.

Dédmamának anyukáját

Úgy hívják, hogy Ükmama,

Ükmamának volt sok tyúkja,

Meg egy büszke kakasa.

Ükmamának anyukáját

Úgy hívják, hogy Szépmama,

Hajában a gyöngyös párta,

Derekán a rokolya.

Szépmamának anyukáját

Úgy hívják, hogy Ómama,

Tizenhárom leányának

Egyike volt Szépmama.

Hogyha nekem gyermekem lesz,

Akkor leszek anyuka,

Anyukámból nagymama lesz,

Nagymamámból dédmama.

Anyuka és Nagymama és

Dédmama és Ükmama,

Szépmama és Ómama is

Egymásnak mind rokona.

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára

gondolok mindíg, meg-megállva.

Nyikorgó kosárral ölében,

ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,

ordítottam, toporzékoltam,

Hagyja a dagadt ruhát másra.

Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,

nem szidott, nem is nézett énrám

s a ruhák fényesen, suhogva,

keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,

most látom, milyen óriás ő-

szürke haja lebben az égen,

kékítőt old az ég vizében.

Read more

ELŐADÓ: Ipacs Hajnal
HELYSZÍN: Kozármisleny, Alkotmány tér 53. - JÉÁMK Általános Iskola Közösségi terme
DÁTUM: 2011. március 21. 15:08

Szalókiné dr. Németh Mariann

Szponzorok