2017. július 26. • Anikó , Anna , Joakim

András

A névanalízis szerint az „András" név természetes, közvetlen, sokoldalú személyiség kialakulását támogatja, aki szóban gördülékenyen, jól fejezi ki gondolatait. Mások társaságában érzi magát a legjobban. Könnyen ismerkedik, mert sokan vonzónak találják nagyvonalú, kedves természetét. Szeret táncolni, énekelni és a szórakozás minden egyéb formáját kedveli. Igyekszik könnyen bevételhez jutni, nem túl ambiciózus alkat. Nem szeret tervezni, inkább az „ahogy esik, úgy puffan" szemlélet áll közel karakteréhez. Nem ad sokat a részletekre.

Az András görög eredetű bibliai név, a latin Andreas névből származik. Jelentése: férfi, férfias. Rokon nevek: Andor, Andorás, Andos, André, Bandó, Endre.

András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Szent János elbeszélése szerint Szent András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is.

Az újszövetségi apokrif iratok, különösen az András Cselekedetei sok részletet közölnek az apostol életéből, de ezek történeti hitelessége nagyon kérdéses. Az apostolok szétválása után András Kisázsia tartományban a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata, hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.

Ereklyéit a IV. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába szállították. 1964-ben, a keleti és nyugati egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta a konstantinápolyi pátriárkának, ezután Petrába, vértanúsága helyére került vissza.

Tornaszentandrás nevű településünk a honfoglaláskori magyar települések közé tartozik, azonban már az őskortól lakott hely volt. A környéken feltárt leletek nagyon korai fém- és vasművességről tanúskodnak. Nevét egy 1283-as oklevél említette először, de a település valószínűleg már az előző évszázadban is fennállt.

Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek, talán dél-németországi vagy cseh eredetű bányászok lehettek, akiket az Esztramos vasércének kitermelésére telepíthetett ide valamelyik Árpád-házi királyunk. Ezt valószínűsíti a község XII. századi kis román temploma is, amelyet Magyarországon egyedülálló módon, a dél-német és cseh bányavidékek szokásainak megfelelően kettős szentéllyel építettek, és Szent András tiszteletére szenteltek, aki ott bányászvédő szentnek számít.

András napja advent kezdetére esik, a régi népéletben ekkorra már véget értek a zajos mulatságok, ahogyan Szeged környékén mondták: András zárja a hegedűt. Valamikor november végén kezdődtek a falusi disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásként is emlegetik.

András a téli évnegyed kezdőnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. A palóc lányok például almát dugtak az eresz alá, melyet Borbála napján a másik felére fordítottak, majd az éjféli misére magukkal vittek. Azt tartották, hogy ha útközben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy a rokona lesz a férjük.

A névanalízis szerint az András név természetes, közvetlen, sokoldalú személyiség kialakulását támogatja, aki szóban gördülékenyen, jól fejezi ki gondolatait. Mások társaságában érzi magát a legjobban. Könnyen ismerkedik, mert sokan vonzónak találják nagyvonalú, kedves természetét. Szeret táncolni, énekelni, és a szórakozás minden egyéb formáját kedveli. Igyekszik könnyen bevételhez jutni, nem túl ambiciózus alkat. Nem szeret tervezni, inkább az „ahogy esik, úgy puffan" szemlélet áll közel karakteréhez. Nem ad sokat a részletekre.

Becézés: Andris(ka), Bandi(ka), Andri, Andró, Andorjáns(ka), Adi, Bandus.

Névnapjukat az Andrások február 4-én, április 18-án, május 21-én, július 17-én, október 9-én, november 10-én vagy 30-án ünnepelhetik.

Források: Ladó-Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, mek.oszk, vendegvaro.hu, Szentek élete, nepmuvesz.hu, Ferencsik-Raátz.