Áron

A névanalízis szerint az Áron név kettős hatással lehet viselőire. Olykor a fellegekben érzik magukat, ilyenkor úgy gondolják, hogy nincs számukra lehetetlen, máskor meg teljes letargiába esnek, és önsajnálat emészti őket. Olykor vélt, máskor valós történésekre reagálnak rendkívüli érzékenységgel. Hangulatváltásaik mások számára sokszor érthetetlenek és követhetetlenek. Ez nagyon megterheli a kapcsolataikat.

Az Áron bibliai név. Talán héber eredetű, a jelentése: ihletett, tisztánlátó, megvilágosodott vagy a bátorság hegye.

A Bibliában Áron Amrám fia, Mózes bátyja s utóbb segítőtársa, amidőn az a zsidó népet kimenekítette Egyiptomból. Isten mintegy tolmácsnak rendelte őt nehéz beszédű bátyja mellé. Míg Mózes a Sínai-hegyen időzött, ő engedett a nép követelésének, és aranyborjút formázó bálványszobrot öntött nekik. Húgával, Mirjammal együtt elégedetlenséget próbált támasztani a nép között fivérük ellen. Mózes mégis őt szentelte fel főpappá, mégpedig az Úr kifejezett parancsára. Az Írásból azt olvashatjuk, hogy Áron Isten kegyeltje volt, és ezt számos módon tudatta vele. Talányosnak tetszik, miért tünteti ki Isten oly feltűnően a kegyeivel a „bálványállító" Áront. Az eset arra vall, hogy Jahve isten bika (vagy bikaborjú) alakjában való tisztelete eleinte általános volt a zsidóság körében. A tilalom csak jóval későbbi eredetű, így felmerül, hogy esetleg a papi szerkesztők változtatták meg a szöveget.

Madách Mózes című drámájában Áron már a történet elején a nép vezére és szószólója, amikor a címszereplő még egyiptominak tudja magát, s utóbb Áron megy követség élén Midiánba, hogy Mózest hazatérésre bírja.

Kinek ne jutna eszébe az Áron névről, Tamási Áron (1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, 1966-ban, május 26-án hunyt el), a Székelyföld írója. Műveit átitatja a természet- és Istenközelség. Miközben feltárja előttünk a székely észjárás furmányosságát, jellemábrázolása egészen közel hozza alakjait az olvasóhoz. Műveinek világában barangolva olyan értékekre hívja fel a figyelmünket, melyekre egyre időszerűbb emlékeztetni ebben a rohanó, a természettől elidegenedő, az egyéniséget a család elé helyező, és mégis egyre személytelenebb világban. Legismertebb regénye az Ábel trilógia, mely önéletrajzi ihletésű mű. 1954-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel trilógia – részlet)

Vagy kiben ne visszhangoznának József Attila örökre bennünk motozó rímei 1928 elejéről:

Nemzett József Áron,
szappanfőző, aki már
a Nagy Óceánon
szagos füveket kaszál.

A névanalízis szerint az Áron név kettős hatással lehet viselőire. Olykor a fellegekben érzik magukat, ilyenkor úgy gondolják, hogy nincs számukra lehetetlen, máskor meg teljes letargiába esnek, és önsajnálat emészti őket. Olykor vélt, máskor valós történésekre reagálnak rendkívüli érzékenységgel. Hangulatváltásaik mások számára sokszor érthetetlenek és követhetetlenek. Ez nagyon megterheli a kapcsolataikat.

Névnapjukat az Áronok árpilis 2-án vagy július 1-jén ünnepelhetik.

Források: Ladó-Bíró, www.kabalarians.com, sulinet.hu, Ki kicsoda a Bibliában, Irodalmi alakok lexikona, mek.iif.hu, atif.hu.