Fülöp

A névanalízis szerint, a Fülöp név egy álmainak élő személyiség kialakulását segítheti. Békére és nyugalomra vágyik, és kihátrál azokból a helyzetekből, melyek súrlódásokhoz vezethetnek. Elég zárkózott, érzékeny sokszor félénk, annak ellenére, hogy igyekszik könnyednek és magabiztosnak látszani. Nehezen bízik meg másokban, de szívesen segít, ha erre lehetősége nyílik. Titokzatossága, és az, hogy nem köti mások orrára a magánügyeit, a személyes klapcsolatok és barátságok kialakulásának lehetőségét meglehetősen korlátozza.

A görög Philippos név rövidülésének magyar alakváltozata. Jelentése: lókedvelő.

Szent Fülöp apostolról csupán három alkalommal emlékszik meg a Biblia, de mondák és egyéb fönnmaradt írások alapján azt tudhatjuk róla, hogy jókedélyű, közvetlen, kedves ember volt. Az utókorra maradt leírásokban, olyan embernek ábrázolják, akit semmi nem bír kizökkenteni a nyugalmából. A legtöbb szentre egyáltalán nem jellemző könnyedség áldását viselte, ami által közelebb engedett magához másokat és mélyebben megélhette az élet ajándékát. 

Néri Szent Fülöpről  is emlékezzünk meg. A feljegyzések szerint annak ellenére, hogy édesanyját hamar elvesztette, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkora volt. Róma második apostola volt, aki hirtelen hátrahagyta tanulmányait, eladta könyveit, és miután az értük kapott pénzt a szegények között szétosztotta, az utcán apostolkodott. Harminchat évesen – gyóntatóatyja rábeszélésére – belépett a papi rendbe. Lelki gyermekeinek egyre növekvő köre alakult ki körülötte. A találkozásokra cellája hamarosan szűknek bizonyult, így a szomszéd raktárépületet építették át oratóriummá, amelyről  később a fiatal közösség kapta a nevét. Fülöp oratóriumának jeligéje: Sola caritas! – Csak a szeretet számít! Itt ismerkedtek a Szentírással, közösen imádkoztak, majd ki-ki tetteivel, munkájával bizonyított Istennek a kórházakban és utcákon tevékenykedve. A kisközösségben énekeket is költöttek, amelyeket aztán a tereken, a templomokban előadtak, innen indult el az „oratórium" új zenei műfaja.

1575-ben XIII. Gergely pápa jóváhagyta az oratóriánus papok és testvérek nagy csapatából alakult „Oratórium Kongregációját". Fiaiból kialakult a világi papok fogadalom nélküli közösségben való együttélése, papi közössége.

1622-ben avatták szentté Loyolai Ignáccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt.

Vajon hányan tudják, hogy a magyarok egyik büszkeségének, akit méltán neveznek világszerte „az anyák megmentőjének" második neve Fülöp? Semmelweis Ignác Fülöp orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja, Budapesten született 1818. július 1-jén. Amikor a Klein tanár vezetése alatt álló szülészeti klinikán dolgozott, mint asszisztens, ahol az orvostanhallgatók kiképzése is zajlott, azt tapasztalta, hogy – akárcsak a többi szülészeti intézetben – igen nagy volt a gyermekágyi láz halálozási arányszáma, ellentétben a bábák oktatását végző másik bécsi klinikával, ahol ilyen betegség ritkábban fordult elő.

Velencei útjáról Bécsbe visszatérve értesült barátja, Kolletschka tanár tragikus haláláról. A törvényszéki orvostan tanára boncolás során szerzett fertőzésben halt meg, és Semmelweis átnézve a boncolási jegyzőkönyvet, megállapította, hogy barátjának kórbonctani lelete azonos volt a gyermekágyi lázban elhalt anyák kórbonctani elváltozásaival. Ennek alapján fogalmazta meg korszakalkotó megállapítását, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye, mint a sérüléseket követő gennyvérűség.

A fertőzést a „bomlott szerves állati anyag" okozza, aminek forrása lehet gennyedés, szétesett rákos daganatok, hullák. A fertőző ágens – melynek közvetítője lehetett az orvos keze, műszerek, kötözőanyagok, ágynemű stb. – klóros vízzel elpusztítható, s ezért a vizsgálatok, és kezelések előtt az orvos kezét ilyen oldattal kell fertőtleníteni, ugyancsak a használt eszközöket is. Semmelweis felismerését és tanításait a korszak haladó orvosai elismerték, de a szülészek többsége elutasította, mert ellentétben álltak a korabeli elavult felfogással, mely a gyermekágyi lázat sokszor misztikus okokkal igyekezett megmagyarázni: kozmikus hatások, a föld kigőzölgése, az időjárás okozta vérrögösödés, a leányanyák bűntudata stb.

Egész életében azért harcolt, hogy a világban minél több helyen elfogadják felfedezését és nézeteit. Élete végén súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel nála, s ezért 1865 júliusában az egyik bécsi ideggyógyintézetbe szállították, ahol meghalt. Tanaival a sebészi aszeptikus elvnek is korai előfutára. Operatőrként is kiváló tevékenységet fejtett ki, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést. 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem évenként kiosztásra kerülő Semmelweis emlékérmet alapított. Nevét felvette a budapesti orvostudományi egyetem.

A Bács-Kiskun megyében található Fülöpszállás nevű községünk a legrégebbi kun települések egyike, II. István király uralkodásakor, 1124-ben szállták iit meg a kunok, s először a Buzgánszállás nevet viselte. A tatárjárás után Fülöp fermoi püspök jött ide a kunokat téríteni, állítólag az ő nevét viseli a falu.

A névanalízis szerint, a Fülöp név egy álmainak élő személyiség kialakulását segítheti. Békére és nyugalomra vágyik, és kihátrál azokból a helyzetekből, melyek súrlódásokhoz vezethetnek. Elég zárkózott, érzékeny, sokszor félénk, annak ellenére, hogy igyekszik könnyednek és magabiztosnak látszani. Nehezen bízik meg másokban, de szívesen segít, ha erre lehetősége nyílik. Titokzatossága, és az, hogy nem köti mások orrára a magánügyeit, a személyes kapcsolatok és barátságok kialakulásának lehetőségét meglehetősen korlátozza.

Névnapjukat a Fülöpök február 16-án, május 1-jén, 3-án, 11-én, 26-án, június 6-án, augusztus 23-án, vagy szeptember 20-án ünnepelhetik.

Becézés: Fülöpke, Fülöpöcske.

Források: Ladó-Bíró, www.kabalarians.com, vedegvaro.hu, Életrajzi lexikon.