2017. június 23. • Zoltán

Iván

A névanalízis szerint az Iván név erős, magabiztos, független, kezdeményező egyéniség kialakítását segítheti. Szívesen végez fizikai munkát, sporttevékenységet. Elég keményfejű, és nem fogadja el, ha valaki más véleményen van mint ő. Nem szeret beosztottként dolgozni, és ha mégis ilyen helyzetbe kerül, semmit sem tesz saját elképzelései ellenére. Ha valami olyat kéne tenni, ami nem egyeztethető össze a meggyőződésével vagy az akaratával, inkább odébbáll. Sokszor bántóan őszinte, mások nehezen fogadják el az arroganciáját.

Az Iván név a János névnek a szláv formájából, illetőleg a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik. A János bibliai név, a héber Johanan név görög Johanness alakváltozata. Jelentése: Jahve megkegyelmezett.

1386-ban született Kapisztrán Szent János (akit a világ egy jelentős részén Szent Ivánként tartanak számon), egy nemesi család sarjaként. Nagyon ígéretes, tehetséges fiatalnak mutatkozott. Jogot tanult és már 26 évesen Perugia kormányzója lett. A Perugia és Malaterta közötti háború során börtönbe vetették, innen kikerülve szakított a világi élettel, és belépett a Ferences rendbe, az obszervánsok közé.

A rendben meglazult fegyelmet a IV. Jenő pápával megalkotott obszerváns szabályzat állította vissza. A nyugati egyházhasadás ellehetetlenítette az egyház helyzetét, így Itáliában újból megjelentek a vándorprédikátorok és a kolduló barátok. Kapisztrán János vitte ezt az életformát az Alpokon túlra. A Kapisztrán-féle obszerváns reform lényege éppen erről szól: a kereszténységet csak az ismerheti, aki azt a maga hiteles formájában éli.

Rendíthetetlenül prédikált, híre messzeföldre elterjedt. Néhány prédikációja írásban is ránk maradt. Róla szóló írások arról is beszámolnak, hogy csodálatos gyógyítóerővel rendelkezett.

Élete utolsó szakasza Magyarországhoz kapcsolja, ahol a pápa kérésére keresztesháborút hirdetett a török ellen; Hunyadi János vezetésével csatát is nyertek. 1969-ben avatták szentté.

Szent Iván napját Búzavágó Szent János napjaként emlegetik a Szeged környéki falvakban. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor szokás átugrani, hogy tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a Szent Iván vigíliáján illetve estéjén sokfelé gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett ősi hiten alapul. No, és hogy miért „Búzavágó"? Mert úgy tartja a népi megfigyelés, hogy Szent János napján szakad meg a búza gyökere, ettől a naptól kezdve nem nő, csak érik. Ezért szól így a mondás: „János napja előtt ne dícsérd árpavetésedet!"

Említsünk meg egy mindenki számára ismerős nevet és művészt: Darvas Ivánt, aki 1925-ben született, kétszeres Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész. 1943-ban iratkozott be a színiakadémiára, de már az első félévi vizsga után egyhangú tanári vélemény alapján eltanácsolták, mint a pályára teljesen alkalmatlant. Nem adta fel egykönnyen, egy év múlva újra jelentkezett, de ekkor a háború szólt közbe, így kénytelen volt harmadszor is nekifutni 1945-ben. 1946-ban azonban olyan ajánlatot kapott mentorától, Várkonyi Zoltántól, amelynek nem tudott ellenállni, otthagyta a főiskolát, és leszerződött a Művész Színházhoz, így végül soha nem diplomázott le. Sudár termetére, arisztokratikus megjelenésére, jellegzetes maníros beszédmódjára és ironikus távolságtartására hamar felfigyelt a filmes szakma: 1957-ig számos magyar filmben szerepelt, melyek között kortárstörténetek, történelmi filmek, adaptációk, vígjátékok egyaránt felbukkantak.
1957-ben három év börtönbüntetésre ítélték: bátyját próbálta a börtöntől megmenteni, ezért őt magát csukták le. 1959-ben amnesztiával szabadult.

Múltja és érdemei ellenére sem kapott sokáig színészként lehetőséget, kénytelen volt segédmunkásként megélni. A kultúrpolitika csak 1963-ban kegyelmezett meg neki, ekkor Miskolcra került. 1965-ben Várkonyi Zoltán újra leszerződtethette a Vígszínházhoz. A 70-es években számos tévéfilmben játszott.

A már idősödő színészlegenda pályája a kortárs magyar filmben indult sokadvirágzásnak: a Meskó Zsolt producerkedése alatt született Xantus János-film, a Morel fiú és a Mészöly Miklós regény alapján készült Film című moziban nyújtott alakításával elnyerte a 31. Magyar Filmszemlén a legjobb férfialakításért járó díjat. Nyolcvanéves születésnapját nagyszerűen ünneplte a művészvilág, ez alkalomból a televízió régi filmjeit is műsorra vette.

Létezik egy Cserhátszentiván nevű község, melynek neve régen Szentivány volt, az Árpád-ház idején felszabadított rabszolgák – korabeli szóhasználattal dusnokok vagy torlók – alapítottak itt települést. (Iván, azaz János valószínűleg egykori gazdájuk volt, emlékét őrzi a község neve.) Az oklevelek tanúsága szerint 1524-ben Katonai György birtoka volt Szentivány. A környékbeli várak megszállása után, 1552 nyarától a vidék a török hódoltsághoz tartozott, s az összeírásokban fennmaradt néhány korabeli birtokosának neve is: 1562-ben bizonyos Csálin Diváné török tiszt, 1572-ben pedig Ferhát bin Abdullah szpáhi hűbérbirtoka volt. A falu a XVIII. századtól nemesi község volt, így lakói nem fizettek adót.

A névanalízis szerint az Iván név erős, magabiztos, független, kezdeményező egyéniség kialakítását segítheti. Szívesen végez fizikai munkát, sporttevékenységet. Elég keményfejű, és nem fogadja el, ha valaki más véleményen van mint ő. Nem szeret beosztottként dolgozni, és ha mégis ilyen helyzetbe kerül, semmit sem tesz saját elképzelései ellenére. Ha valami olyat kellene tennie, ami nem egyeztethető össze a meggyőződésével vagy az akaratával, inkább odébbáll. Sokszor bántóan őszinte, mások nehezen fogadják el az arroganciáját.

Becézés: Ivánka, Ivi(ke), Ivanuska.

Névnapjukat június 24-én ünnepelhetik.

Források: Ladó–Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, Szentek élete, cinematrix.hu, nepmuvesz.hu, vendegvaro.hu, magyarkronika.hu.