2017. augusztus 22. • Menyhért , Mirjam

Ivó

A névanalízis szerint az Ivó név magabiztossággal, önbizalommal és függetlenséggel ajándékozza meg viselőit. Esze nemcsak éles, de alapos is, könnyedén követ akár egy hosszú logikus gondolatmenetet is a végkövetkeztetésig. A kihívás iránti vágy és mások elképzelései, a saját ötleteinek a megvalósításához vezetik, gyakran úttörő szerepet betöltve. Erős jellemvonásai jó vezetővé teszik. Függetlenségre van szüksége, valamint arra, hogy ne zavarják. Érdekes, hogy miközben nagyon nem kedveli, ha nézeteltéréseibe beleszólnak, ő előszeretettel szól bele mások vitájába.

Az Ivó névről sokunknak az ivás szó jut eszébe, de a név eredete germán és jelentése: tiszafa, (valószínűleg a név a tiszafából készült íjra, illetve ezzel a fegyverrel felszerelkezett harcosra utal) illetőleg a szláv Iván név önállósult becézője.


Szent Ivó egyetemi tanár, majd bíró volt,  1284-ben pappá szentelték. Bíróként – sokszor sikerrel – arra törekedett, hogy a peres felek egyezséggel zárják le ügyüket. Bírói munkája mellett – más bíróságok előtt – ingyen vállalta el a legszegényebbek jogi képviseletét, s ezzel kiérdemelte a szegények prókátora nevet. Papként is eredményes munkát végzett, sokfelé hívták prédikálni. 1298-ban lemondott a plébánosságról, s visszavonult öröklött nemesi birtokára, Kermartinba, ahol jogi tudásával volt mindenki segítségére. Kastélyát megnyitotta a szegények és zarándokok előtt. Fiatal korától végigkísérte életét az aszketizmus. Hatalmában állt a kenyérszaporítás, ágyába fektette, gondozta a leprást, de számos más csodáját is feljegyezték. Az 1347-ben szentté avatott Ivó a bretonok legnépszerűbb szentje, a jogászok, a jogi karok, a pereskedők, az árvák és gyámok, a lelkipásztorok és a plébánosok védőszentje. Tisztelete a barokk korban – főleg a jezsuiták közvetítésével – hazánkba is eljutott, de szélesebb körben nem vált ismertté.

Khierer Vilmos, az óbudai templom plébánosa 1999-ben újjáélesztette Szent Ivó kultuszát. Azóta minden évben megtartják itt a bírák, az ügyészek, az ügyvédek és a jogtanácsosok patrónusának ünnepét.

A névanalízis szerint az Ivó név magabiztossággal, önbizalommal és függetlenséggel ajándékozza meg viselőit. Esze nemcsak éles, de alapos is, könnyedén követ akár egy hosszú logikus gondolatmenetet is a végkövetkeztetésig. A kihívás iránti vágy és mások elképzelései, a saját ötleteinek a megvalósításához vezetik, gyakran úttörő szerepet betöltve. Erős jellemvonásai jó vezetővé teszik. Függetlenségre van szüksége, valamint arra, hogy ne zavarják. Érdekes, hogy miközben nagyon nem kedveli, ha nézeteltéréseibe beleszólnak, ő előszeretettel szól bele mások vitájába.

Névnapjukat az Ivók május 19-én ünnepelhetik.

Források: Ladó–Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, magazin.ujember.katolikus.hu.