Jenő

A névanalízis szerint a Jenő név jó diplomáciai érzékkel rendelkező egyéniséget jellemezhet. Bár van érzéke az anyagi dolgokhoz és az üzlethez, sőt szervezőnek is kiváló, mégis alacsony önbizalma sokszor korlátozza teljesítésben. Szívesebben dolgozik másokkal, mint egyedül. Elsősorban azért, hogy társaitól támogatást és bátorítást kaphasson. Ízlése is igen kifinomult, és fontos számára a külső megjelenés.

A Jenő név a honfoglaláskori törzsnévből vált keresztnévvé. Török eredetű, jelentése: bizalmas, tanácsadó, miniszter. A XIX. században mesterségesen azonosították az Eugén névvel.

Ha azt hallja az ember, hogy Jó estét, jó szurkolást!, csak egy ember jut mindannyiunk eszébe, a néhai nagyszerű sportriporter, Knézy Jenő. Pályafutása 1969-ben kezdődött, amikor egy MTV által kiírt sportriporter-pályázaton 3200 jelentkező közül egyike lett, annak a néhány szerencsés kiválasztottnak, akik sportriporterként munkát kaptak a Magyar Televíziónál.

Kötődése a sporthoz már gyermekkorában kialakult. Egészen fiatalon elkezdett sportolni, és véleménye szerint „a sportriporteri szakma az, amit aligha lehet megtanulni, benne kell élnie valakinek a sportban ahhoz, hogy igazán jó sportriporter lehessen belőle. Át kell tudni élni a dolgot, nem elég, ha tudjuk a szabályokat."

Az igazi nagy lehetőség egy évet sem váratott magára: 1972-ben, a Müncheni Olimpián a Televíziónak nem volt elég riportere a napi hat-nyolc órás közvetítésekre. Knézyék szinte napok alatt robbantak be a köztudatba.

Minden egyes mérkőzésre több órát készült. „Egy-egy válogatott tétmérkőzés előtt már délben képtelen vagyok enni, és előtte is csak könnyű ételeket eszem ugyanúgy, mint a focisták. Készülök én is a meccsre. Minden értelemben. Különösen a mai világban, ahol a néző számára rengeteg információ áll rendelkezésre akár már a meccs alatt is, így különösen fontos, hogy a kommentátor hozzá tudjon tenni valamit a nyers információkhoz."

Több mint három évtizedes, kimagasló szakmai munkáját a Magyar Televízió Életmű-díjjal jutalmazta.

Jenő nevű településünk elnevezése is a honfoglaló Jenő törzs emlékét őrzi. Géza fejedelem Koppány országrészét (Somogyországot) törzsi katonaságból és segédnépekből (székelyek, besenyők) létesített katonai telepekkel zárta körül. A Jenő törzs is ezt a feladatot kaphatta. A település azóta is őrzi nevét, erről írásos emlék 1257-ből maradt fenn. A község Nádasdladány része volt 1770-1861 között. A két település ma csak néhány kilométerre van egymástól.

A névanalízis szerint: a Jenő név jó diplomáciai érzékkel rendelkező egyéniséget jellemezhet. Bár van érzéke az anyagi dolgokhoz és az üzlethez, sőt szervezőnek is kiváló, mégis alacsony önbizalma sokszor korlátozza a teljesítésben. Szívesebben dolgozik másokkal, mint egyedül, elsősorban azért, hogy társaitól támogatást és bátorítást kaphasson. Ízlése igen kifinomult, és fontos számára a külső megjelenés.

Becézés: Jenci(ke), Jenőcske.

A Jenőknek két fő névnapjuk is van: július 13-án és november 18-án, de ezen kívül ünnepelhetik névnapjukat március 25-én, június 2-án, július 2-án, 8-án, 15-én, november 13-án vagy 28-án.

Források: Ladó–Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, mek.oszk, uno.hu, index.szeged.hu.