2018. február 18. • Bernadett , Simon

Katalin

A névanalízis szerint a Katalin név olyan személyiség kialakulásához járulhat hozzá, aki rendkívül élvezi mások társaságát, és mindig új arcokat szeretne megismerni. Ennek az egyéniségnek szinte lételeme a változás, az esze gyors és éles, ötletes és sokoldalú. Nagyon szeret utazni, és olyan munkákat végez szívesen, melyekben használhatja az adottságait. Nehézségekbe azért ütközhet, mert az állandóság és nyugalom nagyon távol áll tőle.

A Katalin név görög eredetű, jelentése bizonytalan. Elterjedt nézet szerint a görög katharosz szóból származik, és a jelentése: (mindig) tiszta. Mások szerint a görög Aeikatherine az alap, jelentése: nyilazó, biztosan célzó. A magyarba feltehetőleg a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legnépszerűbb nevek közé tartozik.

Katalin a történelemben hat szent neveként fordul elő. Köztük a legismertebb Alexandriai Szent Katalin szűz vértanú. A keresztény ókor szentjének alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősíti a hívőket, hogy megmaradjanak a krisztusi úton. Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sínai-hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje. Maxentius (311–313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek sem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbe törette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

A XIV. században élt Szent Katalin életéről Capuai Boldog Rajmound leírásából értesülhetünk, aki Katalinnal töltötte a szent életének utolsó 6 évét. Az életrajzot szentté avatása érdekében írta. A leírásból megtudhatjuk, hogy 24 testvére közül ő volt a legkisebb. Hét éves volt, amikor szüzességi fogadalmat tett. Szülei ellenezték, hogy életét a vallásnak szentelje, de hosszú küzdelem után megértették, hogy lányuk hajthatatlan. A XIV. században a katolikus egyház egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a pápa Avignonban élt, és mivel 7 francia pápa követte egymást, így a pápaságot erősen politikai érdekeknek szolgáltatták ki. Katalin arra áldozta életét, hogy visszaállítsa a rendet, és munkálkodásával kisebb-nagyobb sikereket ért el. A leírásban csodákról is olvashatunk, kenyér és borszaporításról és csodálatos gyógyulásokról. Rajmound arról is hírt ad, hogy Katalint, amikor 1375-ben Pisába hívták a Szent Krisztina-templomba, Krisztus megajándékozta a stigmátával, ami azonban Katalin kérésére, hogy a feltűnést elkerülhesse, láthatatlan maradt. A láthatatlan sebek azonban élete végéig fájdalommal gyötörték. A szentté avatást II. Pius pápa 1461. június 29-én végezte. Szent Katalint 1939-ben – Assisi Szent Ferenccel együtt – Itália védőszentjévé nyilvánították, majd 1970-ben Avilai Szent Terézzel együtt megkapta az egyházdoktor megtisztelő címet. Ünnepét 1597-ben vették föl a római naptárba

E névnapon szívesen emlékszem meg Karády Katalin színművésznőről is. Azt mondják, hogy valamiféle mélabú áradt belőle, még akkor is, amikor nagy ritkán nevetett. Nem a kor szépségideálját testesítette meg, mozgásában és mentalitásában férfias vonások is fellelhetők voltak. Szerepeire is jellemző, hogy leginkább vad, öntörvényű nőket jelenített meg. Karády Katalin nem csak a színi játékát, de dalait is ránkhagyta. Jellegzetes, mély fekvésű hangja jól illett egyéniségéhez és a dalokhoz, melyeket énekelt, és amelyek mások előadásában elvesztik azt a mélységet, amit talán a művésznőből áradó felfoghatatlan magány és keserűség adhatott nekik. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor hagyta el az országot, de nagy valószínűséggel a 40-es évek végén vagy az 50-es elején. Élt egy ideig Brazíliában, majd az Egyesült Államokban telepedett le. New Yorkban nyitott egy kalapüzletet, és csak nagyon ritkán vállalt fellépéseket. New Yorkban halt meg, de Magyarországon temették el. Sokan rajonganak érte mind a mai napig, a fiatalabb generációból is.

A november 25-i Katalin naphoz népi megfigyelés is tartozik, melyet rövid mondókában megfogalmazva ismerünk sokan: Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog, ha Katalin locsog, a Karácsony kopog. Valamint a Katalin-bálok hagyományát is őrzik még néhány helyen, hiszen az Advent előtt ez az utolsó lehetőség maradt bálozni, mert utána már nem illett táncos-zenés mulatságot tartani.

A névanalízis szerint a Katalin név olyan személyiség kialakulásához járulhat hozzá, aki rendkívül élvezi mások társaságát, és mindig új arcokat szeretne megismerni. Ennek az egyéniségnek szinte lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú. Nagyon szeret utazni, és olyan munkákat végez szívesen, melyekben használhatja ezeket az adottságait. Nehézségekbe azért ütközhet, mert az állandóság és nyugalom nagyon távol áll tőle.

Becézés: Kata, Kati(ka), Kató(ka), Katinka, Katica, Katus(ka), Katka, Kacus, Katuci, Tinka, Katalinka, Kiskata, Kiskató, Kiskati, Katya, Kátya.

Névnapjukat a Katalinok február 13-án, március 9-én, 22-én, 24-én, április 29-én, 30-án, május 9-én, szeptember 15-én, november 25-én vagy december 31-én ünnepelhetik.

Források: Ladó-Bíró, www.kabalarians.com, Szentek Élete, magyarok.sulinet.hu, firegarden.cjb.hu, nepmuvesz.hu, Fercsik-Raátz.