Margit

A névanalízis szerint a Margit név energikus, becsvágyó, akaratos és igen szabadlelkű jellem kialakításában játszhat szerepet. Miközben alkotókész és találékony gyakorlati kérdésekben, sokszor gondja akad egy-egy terv vagy elvállalt feladat befejezésével, mert érdeklődése nagyon gyorsan változik, és ha valami nem köti le a figyelmét, arra nem hajlandó már összpontosítani.

A Margit görög eredetű név, eredeti alakja: Margareta, jelentése: gyöngy (maga a gyöngy szó a görögben, valószínűleg perzsa eredetű). A magyar Margit alakot a németben és a svédben is használják. Magyarországon az Árpád-ház kora óta használatos a névadásban. Rokon nevek: Gitta, Gréta, Gréte, Margarét, Margaréta, Margarita, Margita, Margitta, Margó, Méta, Metella, Metta, Peggi, Réta, Rita.

A Margit névről sokunknak először Árpád-házi Szent Margit, egyik leghatalmasabb királyunk, IV. Béla lánya jut eszébe. Szent Margitot apácának szánták, a Margit-sziget róla kapta nevét, ahol apja apátságot építtetett. Margit szigorú, önsanyargató élete hamar véget ért.

Skóciai Szent Margit Mancolm felesége, skót királynő volt, és mivel lánya, Matild Hódító Vilmos legkisebb fiának, a Vilmos utódjává tett I. Henriknek lett a felesége, így minden angol királynő anyjává vált. Azt mondják, hogy különleges lénye mindenkire hatással volt, aki megfordult a környezetében, jelenlétében nem káromkodtak, sőt még a király vad természete is megenyhült.

A népi megfigyelés szerint, ha a júniusi névnapon esik az eső, érdemes retket ültetni, mert az gazdagon fog teremni. Ezért a Margitok e napját „retkes Margit" néven is emlegetik.

Vajon megtehetnénk-e, hogy nem említjük meg a név kapcsán csodálatos színművésznőnket, Dajka (Dayka) Margitot, akit sokszor csak „a Dayka" néven emlegetett mind a szakma, mind az ámulatba ejtett közönség. Színpadon először kilenc évesen a liftes boyt játszotta a Nagyváradi Szigligeti Színházban, a Sztambul rózsája című operettben. Szerződött színészként játszott Kolozsvárott, Miskolcon, Szegeden, majd a budapesti Vígszínházban. Bemutatkozó szerepe itt Emőd Tamás–Török Rezső: Két lány az utcán című darabjában Vica szerepe volt, melyben egy csapásra meghódította a közönséget és a kritikusokat.

Kezdetben naiva-szerepekben lépett fel, de gyakran játszotta a vígjátékok temperamentumos leányszerepeit is. 1936. és 1940. között a Nemzeti Színház tagja volt. Az 1940-ben megnyílt Madách Színház nyitó darabjának, Móricz Zsigmond: Kismadár című játékának főszerepét, Kis Erzsit hatalmas sikerrel alakította. 1943-ban a Magyar Színházban Hanna szerepét játszotta Hauptmann: Henschel fuvaros című drámájában, a címszereplő Kiss Ferenc mellett. 1945 után különböző színházakban játszott, 1948-ban a Madách Színház tagja lett, majd a Petőfi, később a Thália Színházhoz szerződött. Korának előrehaladtával mindinkább drámai hősnő és anyaszerepeket játszott, de alakításaiból nem hiányzott a humor, a bölcsesség, és női vonzerejét mindvégig megőrizte. Legkiválóbb filmszerepe Majmunka, Huszárik Zoltán Szinbád című filmjében.

Díjai: Kossuth-díjas (1952), Érdemes művész (1951), Kiváló művész (1953), SZOT-díj (1981). A Dajka Margit Emlékkiállítást a FÉSZEK Művészklubban Szigethy Gábor nyitotta meg (1987).

A névanalízis szerint a Margit név energikus, becsvágyó, akaratos és igen szabadlelkű jellem kialakításában játszhat szerepet. Miközben alkotókész és találékony gyakorlati kérdésekben, sokszor gondja akad egy-egy terv vagy elvállalt feladat befejezésével, mert érdeklődése nagyon gyorsan változik, és ha valami nem köti le a figyelmét, arra nem hajlandó tovább összpontosítani.

Névnapjukat a Margitok január 18-án, 19-én, 28-án, február 22-én, június 10-én, 20-án, július 9-én, 20-án, augusztus 26-án, szeptember 2-án, október 16-án, 17-én, 25-én, november 16-án vagy december 30-án ünnepelhetik.

Források: Ladó–Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, nepmuvesz.hu, Szentek élete, Életrajzi lexikon.