2018. február 18. • Bernadett , Simon

Márton

A névanalízis szerint a „Márton" név okos, mély gondolatokkal bíró, tehetséges, lelkes személyiség kialakulását támogatja, aki tehetséges lehet több művészeti ágban is. A szépség minden formájának megtapasztalása emelkedett hangulatba hozza, ilyenkor tud leginkább kibontakozni alkotókészsége. Érzelmei rendkívüli gyors reakcióra késztetik. Fontos, hogy ezt a folyamatot tudatosan élje meg, ugyanis olykor túlreagál történéseket, ilyenkor például viharos féltékenységet élhet meg. Sokkal többet érzékel az életből, mint amit ki tud fejezni.

Márton a latin Martinus név rövidült, magyar formája. Jelentése: Mars hadistenhez hasonló, harcias, bátor.

Szent Márton, a Pannóniában született toursi püspök a középkor egyik legnépszerűbb szentje. Szent Márton emléknapja (november 11.) a XVII. század elején még egyházi ünnep volt. Kultusza hazánkban is virágzott, emlékét ma is számos helynév és oltárkép őrzi. Ugyanakkor már a XIV. századi krónikák a gazdasági év határnapjaként is említik. Ez volt a tisztújítás, az elszámolás, a jobbágytartozás leróvásának napja. Erdély számos vidékén ma is Szent Márton napján kérik a pásztorok évi járandóságukat. Sorra járják a házakat, köszöntőt mondanak, és nyírfavesszőt ajándékoznak a gazdáknak, amit ők megőriznek, és a termékenység növelése érdekében tavasszal az állatok kihajtására használnak. A legenda szerint Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, ezért a ludak óljába rejtőzött, azok viszont gágogásukkal elárulták. E legendával hozható kapcsolatba a „Márton lúdja" kifejezés, és az, hogy ilyenkor országszerte lakomákat, bálokat tartottak. Ekkor vágták le a tömött libát, mert azt vallották, hogy „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik".

Sok településünk nevében megtaláljuk a Márton nevet. Legtöbbjük a településen található templom, vagy kápolna védőszentjéről kapta nevét, ezek közé a települések közé tartozik Tiszaszentmárton is. A település igen korán, már a XI. százaban létezett. A Losonczy család a XVI. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a XVII. században a Forgách család szerezte meg, s bár a XVIII. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó-soron alig láthatók. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.

A névanalízis szerint a Márton név okos, mély gondolatokkal bíró, tehetséges, lelkes személyiség kialakulását támogatja, aki tehetséges lehet több művészeti ágban is. A szépség minden formájának megtapasztalása emelkedett hangulatba hozza, ilyenkor tud leginkább kibontakozni alkotókészsége. Érzelmei rendkívüli gyors reakcióra késztetik. Fontos, hogy ezt a folyamatot tudatosan élje meg, ugyanis olykor túlreagál történéseket, ilyenkor például viharos féltékenységet élhet meg. Sokkal többet érzékel az életből, mint amit ki tud fejezni.

Névnapjukat a Mártonok április 13-án, november 3-án, 11-én, 12-én vagy 13-án ünnepelhetik.

Forrás: Ladó-Bíró, Kálmán, www.kabalarians.com, mek.oszk, oreglak.hu, vendegvaro.hu